Szerzői jogi szabályok területenként/Magyarország
Szerzői jogi szabályozás: Magyarország Rövidítés: COM:MAGYARORSZÁG | |
Védelmi idők | |
---|---|
Általános | Szerző élete + 70 év |
Anonim művek | Közzététel + 70 év |
Audiovizuális alkotások | Szerző élete + 70 év |
Közös művek | Közzététel + 70 év |
Egyéb | |
Panorámaszabadság | Igen |
Védelem év végéig | Igen |
Szokásos licencsablonok |
{{PD-Hungary}} {{PD-HU-exempt}} {{PD-HU-unknown}} {{PD-user-hu}} |
Szerződések | |
Berne convention | 1922. február 14. |
WTO-tag | 1995. január 1. |
URAA restoration date* | 1996. január 1. |
WIPO treaty | 2002. március 6. |
*Egy mű jellemzően jogvédett az Egyesült Államokban, ha olyan típusú mű, ami általánosságban jogosult a szerzői jogi védelemre az USA-ban, 1928. december 31. után hozták nyilvánosságra, és jogvédett volt a származási országában az URAA-dátumon. | |
A lap összefoglalja a magyarországi szerzői jogi szabályozásnak a Commons szempontjából releváns részét. A feltöltendő fájlnak mind Magyarországon, mind az Egyesült Államokban közkincsnek vagy szabad licencűnek kell lennie. Kétség esetén a területi jogszabályok az irányadók.
Jogszabályok
Magyarország 1922. február 14-e óta Berni Egyezmény, 1995. január 1-je óta a Kereskedelmi Világszervezet, 2002. március 6-a óta pedig a WIPO Szerzői Jogi Egyezmény tagja.[1]
A 2018-as adatok szerint az ENSZ Szellemi Jogi Világszervezete (WIPO) a magyar szerzői jog tekintetében a Szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényt tekinti irányadónak,[1] melynek magyar nyelvű szövege megtalálható a WIPO Lex adatbázisban.[2] A Parlament könyvtárában megtalálható a szabályzat 2019 februári változata.[3]
Védelmi idők
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 2019. március 1-jén hatályos szövege alapján:
- A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.[Szjt. 31. § (1) bek.]
- A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.[Szjt. 31. § (2) bek.]
- Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év.[Szjt. 31. § (3) bek.]
- Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani.[Szjt. 31. § (4) bek.]
- Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év.[Szjt. 31. § (5) bek.]
- A filmalkotás védelmi idejét a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálát követő év első napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként fel vannak-e tüntetve: a film rendezője, a forgatókönyvíró, a dialógus szerzője és a kifejezetten a filmalkotás céljára készült zene szerzője.[Szjt. 31. § (6) bek.]
- Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától számított hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet szerzői jogi védelemben.[Szjt. 31. § (7) bek.]
- A szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a védelmi idő vagy a 31. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően jogszerűen nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet. E védelem időtartama az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított huszonöt év.[Szjt. 32. §]
Nem védett művek
Lásd még: Commons:Unprotected works
A Szjt. 2019. március 1-jén hatályos szövege alapján a következő művek nem élveznek szerzői jogi védelmet:
- A jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.[Szjt. 1. § (4) bek.]
- A sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek.[Szjt. 1. § (5) bek.]
- Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet.[Szjt. 1. § (6) bek.]
- A folklór kifejeződései. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.[Szjt. 1. § (7) bek.]
Licencsablonok
Lásd még: Commons:Licencsablonok
- {{PD-Hungary}} – Magyarországon szerzői jogi védelemben nem részesülő (közkincsnek számító) művek
- {{PD-HU-exempt}} – a Szjt. által nem védett (a fentebb felsorolt kategóriák egyikébe tartozó) művek
- {{PD-Coa-Hungary}} – magyarországi települések hivatalos címerei
- {{PD-HU-unknown}} – ismeretlen szerzőjű, 1944. január 1-jét megelőzően nyilvánosságra hozott művek
- {{PD-redsludge-hu}} – a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság alkalmazottja által az ajkai vörösiszap-katasztrófáról készített képek
- {{PD-user-hu|szerkesztőnév}} – a szerző által közkinccsé nyilvánított művek, ha a szerző a magyar Wikipédia szerkesztője
Pénz
Lásd még: Commons:Pénznemek
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozata szerint a bankjegyek és érmék szabadon felhasználhatók akkor, ha a másolat nem keverhető össze az eredetivel (a legfontosabb szempont az azonos anyag). A szabály értelmében a hamisítás elleni törvény korlátozásai a digitális kópiákat nem érintik, azok korlátozás nélkül sokszorosíthatóak (mivel egy bankjegy tulajdonában bárki készíthet nagy felbontású másolatot).[4][5][6][7]
A pénzintézet tulajdonában álló bankjegyekhez elérhető licenc megengedi a szabad felhasználást (kivéve, ha az adott esetben a hamisítás elleni törvény korlátozásai érvényesülnek).[8]A legtöbb 1983 óta kibocsátott bankjegy ide tartozik; minden más valuta esetén szükséges a szerző engedélyének beszerzése, amely nehézkes lehet. A legtöbb esetben a jogtulajdonos az MNB.
A jelenleg forgalomban lévő bankjegyekhez a {{HU banknote}} sablont használd. Az érmék szerzői jogi helyzete egyedi elbírálást igényel. A lejárt védelmű valutákhoz használhatod a {{PD-old}} jelölést.
Panorámaszabadság
Lásd még: Commons:Panorámaszabadság
{{FoP-Hungary}} A Szjt. 2019. március 1-jén hatályos szövege szerint a szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható.[Szjt. 68. § (1) bek.] Figyelem: a „képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás” fogalmába nem tartoznak bele a fényképek, térképek, szövegek (pl. tájékoztató táblák tartalma), így nem érvényes rájuk a panorámaszabadság. (Lásd még ezt a törlési javaslatot.)
Bélyegek
Lásd még: Commons:Bélyegek
A magyar bélyegek valószínűleg nem közkincsek. Habár a magyar törvények szerint az állami jelképek nem jogvédettek (1999. évi LXXVI. törvény, I.4 szakasz), a Council of Copyright Experts szerint a bankjegyekkel kapcsolatos hasonló eset nem áll fenn, és az állami jelképek szabad felhasználása csak a hivatalos alkotásokra érvényes.[9][10] Ugyanezen logika alapján tételezd fel, hogy a bélyegek a védelmi idő lejártáig jogvédettek.
Lásd még: Commons talk:Stamps/Public domain#Hungary és Commons:Undeletion requests/Archive/2013-10#File:1888 Kodaly 500.jpg
Eredetiség határa
Lásd még: Commons:Threshold of originality
- Stilizált szöveg egyszerű gömb piktogrammal (az aktuális kép nem látszik).[11]
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ a b Hungary Copyright and Related Rights (Neighboring Rights). WIPO: World Intellectual Property Organization (2018). Retrieved on 2018-11-11.
- ↑ Act No. LXXVI of 1999 on Copyright (consolidated text of July 16, 2015). Hungary (2015). Retrieved on 2018-11-11.
- ↑ 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (1999 LXXVI. law on copyright) (in Hungarian). Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.. Retrieved on 2019-02-06.
- ↑ 2/2010. (I. 28.) MNB rendelet
- ↑ 3/2010. (I. 28.) MNB rendelet
- ↑ summary of the rules released by MNB in Hungarian
- ↑ Information on Money Reproductions (in English). Magyar Nemzeti Bank. Retrieved on 2019-03-26.
- ↑ Szerzői jogi hozzájáruló nyilatkozat engedély nélkül készíthető forintbankjegy-utánzatokhoz (in Hungarian). Magyar Nemzeti Bank. Retrieved on 2019-03-26.
- ↑ A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei. Bankjegy-, illetve pénzérme-kép szerzői jogi védelme, felhasználása; a szerzői jogok jogosultja. Ügyszám: SZJSZT (September 2001).]
- ↑ Council of Copyright Experts. Hungarian Intellectual Property Office. Retrieved on 2019-03-26.
- ↑ Logó szerzői jogi védelme Ügyszám: SZJSZT – 17/12 (in Hungarian). Copyright Expert Panel (20 February 2013). Retrieved on 2019-03-26.
- ↑ SZJSZT 1/2005