Commons:Szerzői jogi szabályok országok szerint/Bosznia-Hercegovina
Szerzői jogi szabályozás: Bosznia-Hercegovina Rövidítés: COM:BiH | |
Védelmi idők | |
---|---|
Általános | Szerző élete + 70 év |
Anonim művek | Közzététel + 70 év |
Közös művek | Közzététel + 70 év |
Egyéb | |
Szokásos licencsablonok |
{{PD-old-auto}} {{PD-BH-exempt}} {{PD-Bosnia and Herzegovina}} |
Szerződések | |
Berne convention | 1992. március 1. |
URAA restoration date* | 1996. január 1. |
WIPO treaty | 2009. november 25. |
*Egy mű jellemzően jogvédett az Egyesült Államokban, ha olyan típusú mű, ami általánosságban jogosult a szerzői jogi védelemre az USA-ban, 1928. december 31. után hozták nyilvánosságra, és jogvédett volt a származási országában az URAA-dátumon. | |
A lap összefoglalja a bosznia-hercegovinai szerzői jogi szabályozásnak a Commons szempontjából releváns részét. A feltöltendő fájlnak mind Bosznia-Hercegovinában, mind az Egyesült Államokban közkincsnek vagy szabad licencűnek kell lennie. Kétség esetén a területi jogszabályok az irányadók.
Háttér
Az első világháborút követően 1918. december 1-jével Bosznia-Hercegovina a Jugoszláv Királyság, a második világháború után pedig a Jugoszláv Szovjet Szövetségi Köztársaság része lett. Az ország Jugoszlávia felbomlása után, 1992. március 3-án vált függetlenné.
Bosznia-Hercegovina 1992. március 1. óta a Berni Egyezmény, 2009. november 25. óta pedig a WIPO Szerzői Jogi Egyezmény tagja.
Az országban a 2002-es szerzői jogi törvény elfogadása előtt az 1978-as jugoszláv szabályozás volt érvényben.[2] A 2002-es törvény retroaktív volt: „Az ezen szabályzással ütköző elemek a törvény életbe léptét követően érvényüket vesztik.”[2002 Art 140]
A 2002-es szabályozást az egységes szerzői és kapcsolódó jogok törvénye váltotta 2010-ben.A 2018-as adatok szerint az ENSZ Szellemi Jogi Világszervezete (WIPO) a bosznia-hercegovinai szerzői jog tekintetében a 2010-es Szerzői és kapcsolódó jogok törvényt tekinti irányadónak,[1] melynek szövege megtalálható a WIPO Lex adatbázisban.[3]
Általános szabályok
Az 1978-as jugoszláv szerzői jogi törvény szerint a jogi védelem az alkotó halála után 50 évig (fotó vagy szépművészeti alkotás esetén a publikációt követő 25 évig) áll fenn. A 2002-es törvény életbe lépése előtt egy alkotás akkor válhatott közkinccsé, ha:
- Alkotója ismert, és 1952. január 1-je előtt hunyt el
- Alkotója ismeretlen, és 1952. január 1-je előtt lett publikálva
- Egy fotó vagy szépművészeti alkotás, amely 1977. január 1-je előtt lett publikálva
A 2002 Copyright Act szerint:
- A szerzői jogi védelem az alkotó halála után 70 évig áll fenn.[2002 Art 84(1)]
- Ha az alkotás több személy munkájának eredménye, akkor a dátum az utoljára elhunyt szerző halálától számítandó.[2002 Art 84(2)]
- Az ismeretlen vagy álnevet használó szerző által készített művek szerzői jogi védelme a közzétételt követő 70. évig áll fenn, hacsak a szerző kiléte ez idő alatt nem vált ismertté.[2002 Art 84(3)]
- Ha a szerző egy jogi személy, akkor a védelem a publikálást követő 70. évig áll fenn.[2002 Art 84(4)]
- A fenti dátumok a jogvédelem lejártát kiváltó esetményt követő év január 1-jétől számítandók.[2002 Art 84(5)]
A 2010-es Law on Copyright and Related Rights kimondja, hogy:
- A szerzői jogi védelem az alkotó halála után 70 évig érvényes, hacsak máshogy nem rendelkeznek.[2010 Article 55]
- Ha az alkotás több szerző munkájának eredménye, akkor a dátumot az utoljára elhunyt alkotó halálától kell számítani.[2010 Article 56]
- Ismeretlen vagy álnéven dolgozó szerzők műveinek szerzői joga a megjelenést követő 70. évben jár le, hacsak közben az alkotó nem lett ismert.[2010 Article 57]
A gyűjtemények szerzői jogi védelme a publikálást követő 70. évig áll fenn.[2010 Article 58]
- Az ezen bekezdésben megfogalmazott időtartamok (hacsak az alkotó máshogy nem rendelkezik), a lejárathoz kapcsolódó dátumot követő év január 1-től számítandók.[2010 Article 62]
Átmeneti szabályok
- Az 1945 előtt elhunyt alkotók művei mind Bosznia-Hercegovinában, mind az Egyesült Államokban közkicsnek számítanak.
- Az 1946–1951 között elhunyt alkotók művei Bosznia-Hercegovinában közkincsnek számítanak, azonban az USA-ban jogvédettek, mivel Bosznia-Hercegovina 1996. január 1-jén írta alá az egységes szerzői jogi egyezményt.
- Az 1952-ben vagy azután elhunyt alkotók művei mindkét országban jogvédettek.
- Ezek alól fotografikus és hasonló művek, valamint szépművészeti alkotások esetében tehető kivétel:
- Ezek az Egyesült Államokban az 1971. január 1-je előtti közzététel esetén szabad felhasználásúak, mivel az 1978-as jugoszláv törvény szerint a szerzői jogi védelmük 25 évig tartott.[4]
- Ezek Bosznia-Hercegovinában az 1977. január 1-je előtti publikálás esetén közkincsnek számítanak, de az USA-ban jogvédettek, ha 1971. január 1. utániak.
- A közzététellel kapcsolatos jog érvényes minden, 2010. augusztus 11. vagy azután publikált alkotásra akkor is, ha szerzői joga már lejárt, mivel ezek védelme a publikációt követő év január 1-jével indul.
Nem védett alkotások
Lásd még: Commons:Unprotected works
A következő alkotások nem védettek: ötletek, koncepciók, folyamatok, metódusok, matematikai művelete, a törvényhozás hivatalos szövegei, bírói kiadványok (törvények, rendeletek, döntések, jelentések, emlékeztetők, ítéletek stb.), politikai beszédek, bíróságon tett nyilatkozatok, napi hírek, valamint puszta sajtóinformációk, népi irodalom és művészeti alkotások.[2010 Article 8]
Licencsablonok
Lásd még: Commons:Licencsablonok
- {{PD-BH-exempt}} – a bosznia-hercegovinai törvények szerint szerzői jogi védelemre nem jogosuló alkotásokhoz (ötletek, tervek, hivatalos szövegek, szakértői jelentések… a teljes listához lásd a sablont)
Pénznemek
Lásd még: Commons:Pénznemek
A bosznia-hercegovinai bankjegyek és érmék csak a központi bank engedélyével másolhatóak («Official Gazette of BiH» 1/97, Chapter 5, Article 47).[5]
Panorámaszabadság
Lásd még: Commons:Panorámaszabadság
A 2010-es szerzői jogi törvény csak a nyilvános helyeken látható alkotások nem kereskedelmi felhasználását engedélyezni:
- A tereken, parkokban, utcákon vagy más, nyilvános helyeken állandó jelleggel látható alkotások szabad felhasználása engedélyezett.[2010 Article 52(1)]
- Az első bekezdésben meghatározott alkotások nem reprodukálhatóak háromdimenziós formában, továbbá nem használhatóak fel az eredetivel megegyező vagy kereskedelmi célra.[2010 Article 52(2)]
- Az első bekezdésben rögzített esetekben a helyszínt és az alkotót meg kell jelölni, ha ezek magán az alkotáson is fel vannak tüntetve.[2010 Article 52(3)]
A bosznia-hercegovinai szerzői jogi törvény a horvát szabályozáson alapszik, viszont ez a cikk a kereskedelmi felhasználás megtiltásában különbözik tőle.
Non-commercial license is forbidden on Wikimedia Commons as per Commons:Licensing#Forbidden licenses. See also a related discussion at Commons talk:Freedom of panorama/Archive 17#Bosnian Authorship Law and its Article 52.
Lásd még
- Bosna i Hercegovina / Босна и Херцеговина
- Category:Bosnia and Herzegovinian FOP cases
- Category:License tags of Bosnia and Herzegovina
- Commons:Szerzői jogi szabályok területenként/Jugoszlávia
Jegyzetek
- ↑ a b Bosnia and Herzegovina Copyright and Related Rights (Neighboring Rights). WIPO (2018). Retrieved on 2018-11-11.
- ↑ Law on Copyright and Related Rights in Bosnia and Herzegovina (2002). Retrieved on 2018-12-23.
- ↑ Law on Copyright and Related Rights. Bosnia and Herzegovina (2010). Retrieved on 2018-11-11.
- ↑ Zakon u autorskom pravu. Službeni list SFRJ XXXIV/19. Article 84. (14 April 1978). Retrieved on 2019-03-24.
- ↑ [Decision on the Conditions in which Banknotes and Coins can be Reproduced (in Bosnian). Official Gazette of BH, 5/10] (PDF 27 Kb). Central Bank of Bosnia and Herzegovina. Retrieved on 2019-03-24.
<ref>
tag with name "Berne155" defined in <references>
is not used in prior text.