Commons:Szerzői jogi szabályok területenként/Finnország

From Wikimedia Commons, the free media repository
Jump to navigation Jump to search
This page is a translated version of a page Commons:Copyright rules by territory/Finland and the translation is 68% complete. Changes to the translation template, respectively the source language can be submitted through Commons:Copyright rules by territory/Finland and have to be approved by a translation administrator.
Outdated translations are marked like this.

A lap összefoglalja a finn szerzői jogi szabályozásnak a Commons szempontjából releváns részét. A feltöltendő fájlnak mind Finnországban, mind az Egyesült Államokban közkincsnek vagy szabad licencűnek kell lennie. Kétség esetén a területi jogszabályok az irányadók.

Jogszabályok

Finnország 1928. április 1-je óta a Berni Egyezmény, 1995. január 1-je óta a Kereskedelmi Világszervezet, 2010. március 14-e óta pedig a WIPO Szerzői Jogi Egyezmény tagja.[1]

A 2018-as adatok szerint az ENSZ Szellemi Jogi Világszervezete (WIPO) a finn szerzői jog tekintetében a Copyright Act (Act No. 404/1961 of July 8, 1961, as amended up to Act No. 972/2016 of November 18, 2016) törvényt tekinti irányadónak,[1] melynek szövege megtalálható a WIPO Lex adatbázisban.[2] Az igazságügyi minisztérium honlapján megtalálható a Copyright Act 404/1961, with amendments up to 608/2015 angol nyelvű fordítása.[3] A Finlexen megtalálható a törvény naprakész szövege finnül és svédül.[4][5]

Általános szabályok

A Copyright Act 404/1961, with amendments up to 608/2015 szerint:

  • A szerzői jogi védelem az alkotó halálától számított 70. évig tart (közös munka esetén ezt az utoljára elhunyt alkotó halálától kell számítani).[404/1961–2015 Sec.43(1)]
  • A filmek jogi védelme a rendező, forgatókönyvíró, szövegíró vagy zeneszerző halálától számított 70 évig áll fenn.[404/1961–2015 Sec.43(1)]
  • A dalszöveget is tartalmazó zeneművek jogi védelme a szövegíró vagy zeneszerző halálától számított 70. évig tart, függetlenül attól, hogy a személyeket a mű szerzőjeként tartják-e nyílván vagy sem.[404/1961–2015 Sec.43(2)]
  • A szerző megemlítése nélkül vagy álnéven nyilvánosságra került alkotások jogi védelme a közzétételt követő 70. évig tart.[404/1961–2015 Sec.44(1)]
    • Ha az alkotó neve az egyes pontban leírt időszak alatt ismertté válik, akkor a 43. szakasz lép életbe.[404/1961–2015 Sec.44(2)]
    • Ha az ilyen mű nem lett közzétéve, akkor jogi védelme az elkészültét követő 70. évig tart.[404/1961–2015 Sec.44(3)]
  • A lejárt szerzői jogú alkotás első közzétevője a publikációtól számított 25 évig a mű jogtulajdonosa lesz.[404/1961–2015 Sec.44a]

Fotók, amelyek nem művészeti alkotások

A törvények szerint a nem műalkotásnak számító fotók jogi védettsége az azok elkészítésétől számított 50 évig tart.[404/1961–2015 Sec.49a] A műalkotásnak számító fényképek védettségi ideje az alkotó halálától számított 70 év.[404/1961–2015 Sec.43]

A fotók és a fotografikus műalkotások közti különbség nincs konkrétan megfogalmazva. Ahhoz, hogy egy fotó műalkotásnak minősüljön, szükséges, hogy olyan egyéni kompozíciót tartalmazzon, amelyet más valószínűleg nem tud megvalósítani. Például (jogilag nem kötelező érvényűen) a finn szerzői jogi tanács szerint Paavo Nurmi ezen fényképe nem elég egyedi, hiába történelmi eseményt ábrázol. A fényképen nem jelenik meg a készítő egyedi közreműködése, így nem tekinthető fotografikus műalkotásnak.

[6]

Az 1991-es törvény egy módosítása a védelmi időt az 1961-es törvényben rögzített 25 évről 50 évre emelte, azonban a korábbi szabályzat értelmében közkincsnek számító alkotások védettsége nem állt vissza, így az 1966 előtti fotók (kivéve a fotografikus műalkotásokat) mára már közkincsek.

Nyilvános helyeken kiállított alkotások fotói bizonyos eseteket kivége (a fair use-hoz hasonlóan) csak nem kereskedelmi céllal használhatóak fel, kivéve ha a mű nem a fotó elsődleges tárgya (panorámaszabadság). Épületek külső részeinek fényképezése megengedett, azonban magánlakások és udvarok fotózása személyiségi jogokat sérthet.

Emberek fotói

A területtel kapcsolatos szabályozás zavaros, így az alábbiak csak javaslatokból, esetjogból és jogi irodalomból leszűrt következtetések.

Domestic privacy (kotirauha, hemfrid): people in private yards, homes or similar places (which includes temporary overnighting facilities, such as tents) may not be observed by technical means, nor photographed, other than rightfully (which may open for de minimis defence in some cases).

Közszereplők (híres politikusok, művészek, sportolók), valamint közfeladatot ellátó személyek fotójának közzétételéhez nem szükséges engedély. Politikusok, hivatalnokok és fontos gazdasági szereplők esetében bizonyos esetekben a magánéletükről készült fényképek is publikálhatóak, feltéve, hogy az általuk hordozott információ fontos a pozíciójuk szempontjából, valamint közérdeklődésre ad okot.

Nem közszereplők fotói csak akkor tehetők közzé a szereplők engedélye nélkül, ha az adott személy nem a fénykép fő témája, valamint a fotó publikálásával nem éri hátrány az adott személyt. Eseményfotók és utcai fotók probléma nélkül közzétehetők.

Ha egy adott ember felismerhető, akkor az engedélye nélkül a fotó nem használható fel hirdetésekhez (sem kereskedelmi, sem nem kereskedelmi célra). Ha valaki nem ismerhető fel egyértelműen, azonban a fotó fő tárgya, akkor is szükséges az engedélye a közzétételhez. Az ilyen fényképeket a {{Personality rights}} sablonnal kell megjelölni, és minden felelősség a feltöltőt terheli.

Nem védett művek

Rövidítése

Lásd még: Commons:Unprotected works

A Copyright Act 404/1961, with amendments up to 608/2015 alapján a következők nem jogvédettek:[404/1961–2015 Sec.9(1)]

  • Törvények és rendeletek
  • A 2000. évi 188., illetve a 2000. évi 189. törvény hatálya alatt közzétett határozatok, korlátozások, valamint más dokumentumok
  • Egyezmények, megállapodások és egyéb nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos dokumentumok
  • Közhivatalok és más szervek döntései, valamint állásfoglalásai
  • A fenti dokumentumok hivatalos szerv által előállított fordításai.

As of the 2005 revision, copyright protection continues to apply to independent works contained in the documents referred to in the list above.[404/1961–2015 Sec.9(1)] A work that is part of or attached to a decision or something similar is often such that it was not produced specifically as a part of the decision or as an attachment to it. In such a case, it is not reasonable that the attached work should also automatically lose copyright protection. An example is a work of fine art included in currency. This applies to independent works included in both the text of the document and its appendices. These independent works could be reproduced in connection with the document in question and used separately from the document for the purpose to which the document is related, but due to these restrictions the document or the protected independent work it contains cannot be uploaded to Commons.[7]

A finn városok, régiók és tartományok címereinek szöveges és gyakran grafikus megjelenése a döntések részét képezi, azok pedig nem jogvédettek. A szerzői jogi tanács álláspontja szerint a grafikus megjelenés (legalábbis ezen esetekben) nem jogvédett.[8][9]

A korábbi esetben a grafikai megjelenés a városok döntéseinek része volt (ahol a művészeti alkotásként történő értelmezés nem jöhetett szóba); a későbbi módosítások nem bizonyultak eléggé eredetinek. Sem a történelmi tartományok címerei, sem más korábbi címer nem jogvédett (ha korábban az is volt, mára már lejárt).

Új területek címereinek jogállása egyesével vizsgálandó. Ezek általában régi címereken alapulnak, így nem jogvédettek, azonban erről csak akkor lehet teljes bizonyossággal meggyőződni, ha nyilvános döntésekben szerepelnek. Egyes nem hivatalos címerek (például korábbi tartományoké, melyeknek soha nem volt elfogadott címere) magánalkotások, ezáltal jogvédettek.

Lejárt jogi védelmű alkotások reprodukciója

Lásd még: Commons:Reuse of PD-Art photographs#Nordic

A JHS 189 nemzeti ajánlások és az azokat követő archívumok többsége CC-BY licencű. Egy digitalizált alkotás (főleg háromdimenzióban) a kapcsolódó jogok tekintetében nem eredeti fotóként jogvédett lehet. A szerzői jogi tanács álláspontja szerint a fotók esetén a védelmi idő kezdete a fénykép elkészültének időpontja. A lejárt jogvédelmű fotók reprodukciói másolatnak minősülnek és nem jogosulnak védelemre.[10]

Licencsablonok

Lásd még: Commons:Licencsablonok

  • {{PD-Finland50}} – a finn törvények szerint közkincsnek számító fotografikus képekhez
  • {{PD-Finland}} – a finn törvények szerint közkincsnek minősülő fotografikus alkotásokhoz és más művekhez; finn alkotások tekintetében a {{PD-old-70}} licenccel megegyezik
  • {{PD-FinlandGov}} – törvények, nyilatkozatok, valamint a közszervek döntései esetén.

Pénz

Lásd még: Commons:Pénznemek

   Kivételek érvényesek lehetnek. A bankjegyek és euró érmék jogtulajdonosa a Finn Bank. Euró bankjegyek és az euró érmék nem országspecifikus oldalához lásd: COM:CRT/European Union:Currency A finn márka bankjegyeinek felhasználása bizonyos feltételek mellett lehetséges (lásd alább). A finn szerzői jogi tanács (félhivatalos testület) álláspontja szerint a márka érméken szereplő képek nem jogvédettek, és valószínűleg ez szélesebb körben is kiterjeszthető.

A kormányzati intézetek döntései nem jogvédettek. Ebbe beletartoznak a döntésekben szereplő képek (például lásd a szerzői jogi tanács 1989. évi 13. döntését az érmék képének felhasználásáról), kivéve ha ezek önálló alkotások, ami ritka. A régi valutatörvény nem tett említést a szerzői jogokról, így a márka bankjegyek és érmék valószínűleg közkincsek, és ugyanez a helyzet az euró érmék országspecifikus oldalával is.

A kormányzati alkotásokkal kapcsolatban szerzői jogi problémák léphetnek ki, ha egy elem egy korábbi műből lett származtatva (például a 20 és 100 márkás bankjegyek utolsó sorozata).

A Btk. 7. cikkelyének 37. fejezete szerint a valódi pénzekhez nagyon hasonló másolatok létrehozása büntetendő. Az euró bankjegyek és érmék esetén alkalmazott eljárásokat lásd fentebb.

A Finn Bank a bankjegyek (például márka) jogtulajdonosa, és álláspontja szerint a bankjegyek illegális reprodukciója a Btk. 33. és 36. fejezete értelmében hamisításnak és csalásnak minősül (ez valószínűleg nem érvényes a jóhiszemű másolás esetén) a szerzői jog megsértése miatt.

Források:

  • Az euró érmék egységes oldalának jogi védelme[12]
  • A nemzeti bank 2015-ös útmutatója a bankjegyek képeinek felhasználásáról[13]
  • Az Európai Központi Bank 2013. április 19-i döntése az euró bankjegyek másolásáról és felhasználásáról (átdolgozás)[14]
  • A büntető törvénykönyv 33. és 36. fejezetei, valamint a hetes cikkely 37. fejezete[15]
  • A szerzői jogi tanács álláspontja a zászlók és az érmék képeinek felhasználásáról[16]
  • A szerzői jogi tanács álláspontja a címerek felhasználásáról a 9. cikkely értelmében[17]
  • A pénzekre vonatkozó korábbi törvény.[18]

De minimis

Lásd még: Commons:De minimis

A Copyright Act 404/1961, with amendments up to 608/2015 szerint:

  • A művészeti alkotások képi másolatai felhasználhatóak a kapcsolódó szöveg mellet a következő esetekben:

(1) kritikai és tudományos bemutató és (2) újság vagy más periodika, ha a képet aktuális eseményhez használják, feltéve, hogy a képet nem eleve az újságban való felhasználáshoz készítették.[404/1961–2015 Sec.25(1)]

  • Ha egy alkotást a létrehozója engedélyével eladnak vagy máshogy átruháznak, a művet megjeleníthetik képen, filmen vagy televíziós programban az eredeti természetének megtartása mellett.[404/1961–2015 Sec.25(2)]

Panorámaszabadság

Lásd még: Commons:Panorámaszabadság

  Csak épületek esetén: {{FoP-Finland}}. A Copyright Act 404/1961, with amendments up to 608/2015 alapján:

  • Egy alkotás képi reprodukciója akkor lehetséges, […] ha az alkotás nyilvános helyen, vagy annak közvetlen közelében helyezkedik el. Ha a mű a kép fő témája, az elkészült fénykép nem használható haszonszerzés céljára, azonban elhelyezhető újságban vagy más folyóiratban.[404/1961–2015 Sec.25a(3)]$1
  • Épületek képi reprodukciója szabadon elvégezhető.[404/1961–2015 Sec.25a(4)]

Under the Copyright Act 404/1961, with amendments up to 608/2015,

  • A work of art may be reproduced in pictorial form ... if the work is permanently placed at, or in the immediate vicinity of, a public place. If the work of art is the leading motive of the picture, the picture may not be used for the purpose of gain. A picture having a material connection to the text may, however, be included in a newspaper or a periodical.[404/1961–2015 Sec.25a(3)][19]
  • A building may be freely reproduced in pictorial form.[404/1961–2015 Sec.25a(4)]

Buildings (works of architecture) are the only copyrighted works in public space from Finland that can be hosted on Wikimedia Commons. Non-commercial licensing is not accepted on Commons as per Commons:Licensing (which is backed by the Definition of Free Cultural Works). Images of works of art permanently located in public places in Finland can only be used non-commercially or as illustrations to texts in newspapers and periodicals. Published works of art may also be used as illustrations to scientific texts or criticism, according to Article 25.

Bélyegek

Åland has its own laws on postal matters; the discussion below does not concern stamps of Åland.

Lásd még: Commons:Bélyegek

1990 előtt

Közkincs Használd a {{PD-FinlandStamp}} sablont.

Before 1990 stamps were issued by a public body whose decisions and statements are not protected by copyright. See #Not protected (above). If an image of a stamp was included in a public body's decision or statement and the stamp is not an independent work, the image would be free of copyright as part of the document, the document can be uploaded to Wikimedia Commons and the image can be cropped from this document. Use {{PD-FinlandStamp}} in these cases.

Ezek a finn állam döntéseinek részei; a 2005-ös szerzői jogi szabályzat szerint ezek nem jogosultak védelemre.[404/1961–2015 Sec.9]

1990-től

Jogvédett Az 1989 óta az Itella által közreadott bélyegek nem közkincsek, és nem tölthetőek fel. Figyelem: Åland saját bélyegeket bocsát ki, melyekre más szabályok vonatkoznak. Mivel az 1990-es évek elején a postai szolgáltatásokért felelős Posti- ja telelaitos hatóság helyett vállalat lett, az általuk kibocsátott bélyegek többé nem tekinthetőek kormányzati alkotásnak. Az 1989 után kiadott bélyegek jogtulajdonosa valószínűleg a Posti Group vagy a grafikai tervező. Az 1989 utáni bélyegekről feltöltött képeket azonnal töröljük, hacsak nem érkezik írásos engedély a Posti Grouptól, a tervezőtől vagy más jogtulajdonostól.

Posts and Telecommunications of Finland became a state-owned enterprise known as Posti-Tele in 1990. It is not clear whether this entity and its successors retained the status of public bodies. The precautionary principle is that we assume it did not, and any new stamps issued from 1990 onward remain copyrighted.

Eredetiség határa

Lásd még: Commons:Threshold of originality

Vizuális alkotások esetén az eredetiség követelményei alacsonyak,[20] azonban az egyszerű logók a legtöbb esetben ezeket nem teljesítik.[21] Általánosságban az eredetiség határa az egyszerűbb színek és formák (például háromszögek, négyzetek, körök és nagybetűk) esetében magasabb.[22][23]

OK
Egyszerű fotó korlátozott jogvédelmi idővel – nem művészeti alkotás. (TN 2003:6)
OK
A történelmi régió címerével összehasonlítva az alkotás nem elég egyedi. (TN 1998:5)
   Commons:Deletion_requests/Aalto_vases "The wave-like forms of the [original Aalto vases] do not... result from the intended use of the object but the creative mental effort of the author. [Therefore the original vases] are independent and original enough to be considered works of art as meant in 1 § of [the Finnish Copyright law]" (p. 4). (TN 2010:10)
OK Egy bizonyos háztípus (Eurohouse S 2, court ruling)
OK
Az alábbi logó nem teljesítí az egyediség követelményeit, mivel „átlagos, és nem az alkotó egyedi szellemi terméke; korábban más már készített egy hasonló […] logót”. (TN 2000:1)
   Save the Children Fund logo A fenti logó elég egyedi, mivel „az alkotó kreatív terméke, ahol az elgondolás független és egyedi alkotást eredményezett; […] hasonló művet eddig más nem készített”. (TN 2010:3)
OK

and

A logók „irodalmi és vizuális megjelenítésükben egyzerűk és elég átlagosak ahhoz, hogy ne tekintsük őket egyedinek”. (TN 2009:2)
OK
A logó „a jogi védhetőség szempontjából sem egyedi, sem független”. (TN 2011:7)
OK
A logó nem teljesíti az egyediség kritériumait, mivel „központi elemei és azok elrendezésük gyakran használt más logók esetében is”. (TN 2000:1)
   "Silmu" logo Habár a logón mindössze egy „stilizált, viszont egyszerű piros tulipán” szerepel, a vizuális alkotások szemszögéből egyedinek számít. (TN 2001:12)


Lásd még

Jegyzetek

  1. a b Finland Copyright and Related Rights (Neighboring Rights). WIPO: World Intellectual Property Organization (2018). Retrieved on 2018-11-11.
  2. Copyright Act (Act No. 404/1961 of July 8, 1961, as amended up to Act No. 972/2016 of November 18, 2016). Finland (2016). Retrieved on 2018-11-11.
  3. Copyright Act (404/1961, amendments up to 608/2015). Finnish Ministry of Justice. Retrieved on 2019-02-11.
  4. Tekijänoikeuslaki (Copyright Act) (in Finnish). Finlex (4 February 2019). Retrieved on 2019-02-11.
  5. Upphovsrättslag (Copyright Act (in Swedish). Finlex (4 February 2019). Retrieved on 2019-02-11.
  6. 2003:6 Onko kuva valokuva vai teos See partial English translation.
  7. “Tekijänoikeus lakeihin, asetuksiin ym. (9 §)”, in Hallituksen esitys Eduskunnalle laeiksi tekijänoikeuslain ja rikoslain 49 luvun muuttamisesta[1] (in fi), 2004, page 50–51
  8. 1997:11
  9. 1998:5
  10. TN 2017:15 Valokuvan valmistamisen ajankohta (in Finnish). Minedu. Retrieved on 2019-03-25.
  11. [https://oa.doria.fi/handle/10024/29298 Raita database
  12. On copyright protection of the common face design of the euro coins (2001/C 318/03) (in Finnish)
  13. Bank of Finland 2015 guide how to use pictures of the notes
  14. Decision of the European central bank of 19 April 2013 on the denominations, specifications, reproduction, exchange and withdrawal of euro banknotes (recast) (ECB/2013/10) (Finnish)
  15. Penal code Finnish / Swedish/English translation
  16. statement 2001:3 (pdf, Finnish), statement 1989:13
  17. 1997/tn9711 (Finnish)
  18. rahalaki/myntlagen
  19. Tekijänoikeuslaki 25 a § (14.10.2005/821) (in Finnish). finlex. Retrieved on 2019-05-25.
  20. Cite error: Invalid <ref> tag; no text was provided for refs named TN2017
  21. TN 2014:13
  22. TN 2001:12
  23. TN 2011:7
Caution: The above description may be inaccurate, incomplete and/or out of date, so must be treated with caution. Before you upload a file to Wikimedia Commons you should ensure it may be used freely. Lásd még: Commons:Jogi nyilatkozat