Category:Kossuth tér, Karcag

From Wikimedia Commons, the free media repository
Jump to navigation Jump to search
Magyar: Az 1890-es években kezdödött a főtér kialakitása amely során az 1910-es évek közepére kialakult a főtér jelenlegi alakja. A városháza korábban királyi járásbíróság volt amelnek a Tóth Mór (1834-1892) királyi ügyész volt a vezetője. Ő volt az aki az épület környékét parkositotta és ő lett a város első díszpolgára 1885-ben. Ebben az időben Fogarasi Gábor műkertész tervei alapján a református templom környékét is parkká alakítják. A sétakertbe fák, dísznövények, sétautak, filagóriák és padok kerültek, nyáron térzene volt. Kossuth 90. születésnapja alkalmából Kossuth kertnek nevezték el a főtéri parkot. Kossuth 100. születésnapjára már az egész tér az ő nevét viselte. 1906-ban téglakeítéssel választották el a parkot a piactól. 1912.ben a városháza (át)építésekor Niemetz Ferenc temesvári kertészmérnőkkel felújítatták a parkot. Az 19610-as években a piacot elköltöztették. A városi artézi kútat 1891-ben adták át a Viktória-kút avagy az Angyalos kúttal (Györfi Sándor, ifj. Györfi Sándor (kőfaragó), 2001 (az eredeti 1893-as rekonstrukciója, a kút vízhozamának csökkenésekor az eredetit elbontották ). A kút mellett lévő öntöttvas villanyoszlop az 1907 és 1910 közötti városi villamosításnak állít emléket. A vasútállomás közelében van az ekkor? létesült áramfejlsztő telep amely a 2010-es években a Városgondnokság épülete/telephelye? A téren 1984-ben létesült a Sétálóutca. A kunhímzés motivumait bemutató díszút Oláhné Lipták Erzsébet (1961-2010) népi iparművész alkotása. További műalkotások: Anya gyermekével (Kerényi Jenő, 1966, a szobor másodpéldány, az eredetit 1958-ban Almásfüzitőn állították fel, és az a másik alumíniumból készült; ez meg bronz); Németh Gyula dr. szobra (Györfi Sándor, 1990), Kása József dombormű (Györfi Sándor, 1996), I. világháború hősi halottainak emlékműve avagy a 13. Jászkun huszárezred emlékműve (Gáldi Gyula "Glasz", 1938.), Kossuth-szobor (Horvay János, 1907), II. világháborús emlékmű avagy Kun Pieta (Györfi Sándor, 1992), Országzászló avagy Turulmadár (Györfi Sándor, 1996 (az eredeti 1935.-ös elbontották)), Petőfi-szobor (Győri Dezső, 1948). Forrás: kozterkep.hu és helyi tájékoztató tábla