File:Boris Rosing távolbalátója.jpg

Magyar: Boris Rosing távolbalátó készüléke. Vasárnapi Ujság 1911. 28. szám illusztráció

"Rosing távolbalátó-készülékénél az elektromos áramot egy Braun-féle csőbe vezeti, mely műszerének leadó állomása. B cső léghíjas üvegcső K és Kt elektródokkal (2-ik rajz), melyek magas feszültségű árammal, például egy Holtz-féle megosztó villamos-géppel vannak összekapcsolva. A csőben katódsugarak vonulnak végig és rávetődve a katóddal szemben levő P wolframsavas káliummal bekent fluoreszkáló ernyőre, ezen fényfoltokat létesítenek. S mivel a katódsugaiak egy o diafragmán hatolnak keresztül, a fluoreszkáló ernyőnek mindig csak egy helye, egy pontja lesz megvilágítva.

Hogyan jön már most létre a távolból látni óhajtott kép? Hogy ezt könnyebben megérthessük, tekintsünk mellékelt rajzainkra. Az elsőn a feladó-, a másodikon a leadó- állomást látjuk. A két állomás három pár drótvezetővel (SS, tt,—F+E), van összekapcsolva. A feladóállomáson a továbbítandó MN mozgó tárgynak valós képét egy gyűjtőlencsével (L) mindenekelőtt a B tükörrendszerre vetítjük, a honnan a visszaverődés törvényeinek megfelelően elhelyezett másik A tükörrendszerre, majd az átlátszatlan ernyő kis nyilásán keresztül az F fotoelemre esik. A tükörrendszerek nyolc-nyolcz siktükörlapból készült egyenes hasábok, melyek egymásra merőleges tengelyek (x y) körül forgathatók. A forgatást villamos motor végzi, még pedig oly gyorsasággal, hogy a képnek elemi pontjairól a fénysugarak egy tized másodpercz lefolyása alatt mind sorra a fotoelemre esnek s innen mint elektromos áram hatolnak az F és E drótvezetőkön a Braun-féle csőbe forrasztott két kondenzátorhoz, CCi-hez. -E kondenzátorok feladata a Braun-féle csőben végighúzódó katódsugarak irányának befolyásolása; A katódsugarak ugyanis a fotoelem működése előtt a csőben levő Oj diafragma nyílásának helyzete miatt nem tudnak az ernyőhöz hatolni; de mikor a fotoelem a továbbítandó tárgy képéről jövő fénysugarak hatása folytán működésbe jő s a két kondenzátor a sorra átviendő képelemek világításainak megfelelően erősebb vagy gyengébb elektromos árammal telik meg; a katódsugárnyaláb a származott elektromos mező hatása alatt kimozdul eredeti irányából még pedig úgy, hogy a diafragma nyilasán többé-kevésbbé áthatolhat s az ernyőre jutva, azon az eredeti kép megvilágításával arányos erősségű fénylő foltokat létesíthet."